Románia helyett Magyarország
Mint a RadióCafé interjúban kiderült, majdnem Romániában kötött ki a családom. A szüleim emigrációja Chiléből eredetileg Romániába szólt, 1973 szeptember 11-ét követően az akkori szocialista országok voltak a befogadó államok, elsősorban a Chiléből tömegesen migráló emberek számára.
A Vöröskereszt segítségével jutottak ki a szüleim Chiléből, Peru érintésével az úticél Románia volt. Az édesanyám várandós volt a tesómmal, így az Atlanti Óceánon való átrepülés hordozott némi kockázatot magával, így az eredeti úticélon változtatni kellett. A tesóm augusztus 25-én megszületett Peruban, akinek a keresztnevét kalapból húzták ki, mondván az első unoka nevét így „szokás” adni, hogy valóban ez-e a tradíció, azt nem tudom, de az Igor keresztnevet kapta Ganxsta Zolee mondta róla: „ Egy Peruban született, Magyarországon felnőtt, chilei állampolgár, igazi nacionalista ”. Amíg a szüleim várakoztak, hogy a tesóm világra jöjjön, elcserélték a Romániába szóló jegyeket Magyarországra szólóakra. Azt gondolom abban az időben kifizetődő volt ez a kis várakozás, a „mi lett volna” felszisszenésre nem tudom a választ, mert nem ott kötöttünk ki. Nagyon büszke vagyok a szüleimre, hogy egy teljesen idegen helyen, környezetben, kultúrában sikerült helytállniuk és kitartásukkal, szorgalmukkal példát mutattak nekem, hogy a nulláról is fel lehet építeni egy új életet, csak akarni kell!
Első munkahely
A bölcsődétől kezdve, a felsőfokú tanulmányon át, minden iskolát itt végeztem el Magyarországon. Végzettségemet tekintve vezetékes és vezeték nélküli távközléstechnikus vagyok, emellett van egy felsőfokú programozóim is, de sosem dolgoztam ebben a munkakörben. Az első hosszabb munkahelyem a Masterfilm Digital volt. Nagyon sokat köszönhetek ennek a szinkronstúdiónak amellett, hogy éveken keresztül munkát adtak, rengeteg tudást, lehetőséget és tapasztalatot is szereztem a jövőmet illetően. Egy sima vágó munkakörből sikerült lépésről lépésre elérnem a „hangmérnöki” pozíciót, ami nem a klasszikus értelemben vett hangmérnöki feladatokat jelentette. A Masterfilmnél belekóstolhattam a szinkrongyártás rejtelmeibe, annak minden pozitív és negatív tulajdonságaival együtt. A Viasat3 és a TV2-n futó kiemelt sorozatokat vágtam 3-4 éven keresztül. Közben igény mutatkozott hangmérnöki feladatok ellátására is, így mikor jött a felkérés, hogy lenne-e kedvem hangmérnökként tovább dolgozni, rögtön igent mondtam, maximum megtanulom ezt is, mi baj lehet 2008-ban egy furcsa szituációnak köszönhetem, hogy nem dolgoztunk tovább együtt a Masterfilmmel, de visszagondolva és látva a jelenlegi helyzetét ennek a szakmának, a legjobbat tették velem, hogy nem hosszabbítottunk az együttműködésen.
Stábruha
2016. március 8-a a dátum, mikor életre hívtam első komolyabb vállalkozásomat a stábruha-t. 2012-ben kezdtem filmezni és már akkor nagyon tetszettek az egyen-pólók, pulcsik, kabátok, amiket a kollégák hordtak az előző filmekben kapott ajándékként. A filmes karrierem és a vállalkozás között eltelt 4 év, de kinyithattam volna hamarabb a szemem, így lehet nem kellett volna 4 évet várni az elindulásig. 2016-ben ezt a vállalkozást szinte nulla forintból indítottam el, de hazudnék, ha azt mondanám nem volt háttértámogatás a barátaim részéről. Nagyon sok kilincselés, sikertelen próbálkozás juttatta el a stábruha-t jelenlegi pozíciójába. Az évek alatt letisztult a logózható brand-ek száma, mely nagyban segítette a munkámat, hogy nem kell megfutni a kiajánlható termékek körét, mert tudtam melyek azok a márkák, amelyekre támaszkodhatok minőség, megbízhatóság tekintetében. A stábruha 2025-re elérte, hogy a vezetőmárkákra építve tudom szavatolni termékeim megbízhatóságát és minőségét, beszerzéstől a kivitelezésig. 2020-ban létrehoztam az első bemutatótermem, ahol már munkaruházattal kiegészítve kínáltam szolgáltatásaimat.
...és megszületett a Superstar Budapest
„2023 év végén már körvonalazódott, hogy a filmipar lassan le fog állni, ez köszönhető volt a közelgő önkormányzati választásoknak, ahol nem lehetett tudni ki fog nyerni. Ez azt eredményezte a stábruha-nál, hogy elfogytak az ajánlatkérések, megkeresések. Eljött újra az idő, hogy külső szemlélőként tekintsek a lehetőségeimre. Akkoriban a „Cápák” című műsorban tűnt fel Balázs, aki egy cipőboltot építgetett a nulláról, kihasználva az egyedi lábbelik iránti keresletet és aki szépen haladt előre. Az alapgondolatot ő ültette a fejembe az üzletemmel kapcsolatosan. Nem akartam ugyanazzal a termékkörrel foglalkozni, mint Balázs, így elkezdtem megvizsgálni van-e bárki, aki adidas termékek reseller-ével foglalkozik. Nem volt. Ekkor kapcsolták fel a villanyt... megvan, a Superstar lesz az a termék, amivel foglalkozni szeretnék, mert 22 éve nem hordok más cipőt csak Superstar-t. A forgatások miatt van munkavédelmi bakancsom és elegáns cipőm is, de a hétköznapokban Superstar-t hordok. Saját tapasztalatomból kiindulva, tudom mennyire nehéz megfelelő lábbelit találni Magyarországon, mert mindenki a Jordan-t éli a lábán és aki Superstar-t szeretne, az igazi kihívásokkal néz szembe ezen a piacon. Közel 10 hónap alatt sikerült egy alapkészletet összeszednem, ahol 36-46-ig méretenként minimum 7 különböző párat tudok kínálni vásárlóimnak az adott méretből. 2025-öt erős marketinggel kezdtük a Superstar Budapest-nél, ugyanis elkészítettük a Superstar Budapest első egyedi, kézzel festett, limitált kiadású cipősorozatát a FinestArtShoes segítségével, amit 5 híres ember, média személyiség fog a nagyközönség számára prezentálni. Márciusban is rengeteg esemény vár ránk közösen, de erről majd időben tájékoztatunk benneteket.
